A Like-okon túl – Fogászati rendelők a közösségi médiában

Azt gondolom, hogy fogászati rendelőként nehezített a pálya, hiszen szórakoztató, motiváló vagy épp érzelmeket kiváltó posztokat készíteni, amelyek valamilyen reakció gomb megnyomását váltják ki az emberekből, nem épp a legegyszerűbb feladatok közé tartozik. Kezdjük ott, hogy miért is látogatják az emberek a közösségi média felületeket. Azért, hogy megtudják kivel mi történt, szórakoztassák magukat, eltöltsék az időt. Ebben a flow állapotban ugye egyre több cég próbálja elérni, hogy a felhasználók megállítsák görgetésüket és eljuttassák üzenetüket hozzájuk.

A Meta például az oldalad követőinek 1-2%-ához juttatja el organikusan (hirdetés nélkül) a tartalmat, ami nagyon kevés. Ha 1000 követőd van, abból mindössze 10-en fogják látni a posztodat. Persze ezt fel lehet turbózni, ha ismerjük az algoritmust, de legfőképp a célközönségünket és minél több embernek tetszik a tartalom, annál több embernek ajánlja majd a rendszer.

Tartalom stratégia

Az, hogy milyen tartalmat gyártunk függ attól is, hogy milyen képet szeretnénk a rendelőnkről kommunikálni a pácienseknek. A tartalom lehet edukációs, a hétköznapi életet bemutató képek, videók, vicces, szórakoztató, a célunk függvényében. Lehet, hogy egyértelmű, de mindenképp gondold át mielőtt táncolós videót teszel ki, hogy az milyen képet mutat a rendelődről. Ha fiatalok a célcsoportod és őket szeretnéd a rendelőben látni, akkor rendben van, de ha mondjuk üzletemberek, diplomaták a Te célcsoportod, akkor egyrészt őket el sem fogod érni ezzel a tartalommal, másrészt, ha el is éred, nem biztos, hogy Téged választanak. Tehát nem arról van szó, hogy a táncolós videó jó vagy nem jó, hanem arról, hogy illik-e a stratégiádhoz és a célcsoportodhoz. Érdemes először a közönségünket meghatározni és ahhoz illeszteni a tartalom stratégiánkat.

Személyes márka vs fogászati rendelő márka

A lájkok száma nem mindig jó irány. Nem minden posztot lájkolnak mindig sokan. Amikor személyesen Te kommunikálsz, vagy a munkatársaid, akkor, ha megfigyeled mindig magasabb a reakciók száma. Ha stock fotó vagy egy szimpla rendelői fotó kerül ki, akkor biztosan kevesebb lájk érkezik. A személyes márkáknál jól megfigyelhető, hogy egy jó tartalom stratégiával elérhető egy stabil magas számú követőtábor és egy viszonylag állandó ún. engagement. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a követők hány százalékánál váltunk ki valamilyen reakciót tartalmunkkal. A jó eredményekhez nemcsak jó stratégiára, de rendszeres napi szintű posztolásra is szükség van. És a nagy számok törvénye alapján, sok-sok posztból nagyobb eséllyel lesz majd néhány, amely nagyobb terjedést vált majd ki és amelyre később lehet építkezni. Ha egy történet húzódik meg a tartalmak mögött, személyes fejlődésünk, nézőpontunkról osztunk meg valamit, azzal mindig sokkal jobban tudnak kapcsolódni a követőink. Ezért is működnek sokkal jobban a személyes márkák a közösségi médiában, egy rendelő azonban nem minden esetben tud személyes márkává is válni. Vannak ilyen példák is, amikor egy orvos testesíti meg a rendelőt és ő személyes kommunikációjával szólítja meg a követőit. Ebben az esetben záporoznak a lájkok és a reakciók. Azt azonban el kell dönteni, amikor a rendelő kommunikációját építjük fel, hogy melyik utat választjuk.

Azoknak a fogászati rendelőnek, amelyek nem egy orvosra, személyes márkára, hanem egy rendelői márka köré építik fel marketingjüket, sokkal nehezebb magas reakciót kiváltó posztokat készíteniük. Hiszen az általános, nem személyes kötődésű posztok kevésbé érdekesek, kevésbé váltanak ki érzelmeket. És ezért is van az, hogy, ha egy rendelő tulajdonosnak van saját profilja is és azon személyes tartalmakat és szakmai tartalmakat is megoszt, sokkal jobb engagement eredményeket ér majd el, mint ugyanazon személyhez tartozó fogászati rendelő oldala. Egyszerűen az emberek így működnek: A közösségi oldalakon sokkal jobban szeretnek emberekhez kapcsolódni.

Most akkor posztoljunk vagy ne posztoljunk?

Ez azonban nem azt jelenti, hogy fel kell adjuk a fogászati rendelő oldalán történő tartalom készítést, sőt inkább az üzleti és kommunikációs stratégiában a megfelelő helyre kell tenni azt. Ma már ha valaki ránéz a közösségi média oldalunkra és azt látja, hogy egy évvel ezelőtti az utolsó poszt, akkor megkérdőjelezi a rendelőnk működését. Ezért mindenképp elegendő tartalmat kell biztosítani, minimum heti 2-3 alkalommal.

Ha szeretnénk a reakciónk számát növelni, akkor figyeljünk arra, hogy a tartalmak között legyen rendelői életkép, videó, engedjük, hogy a páciensek betekintést nyerjenek a mindennapjainkba. Jó engagement eredményeket lehet elérni, ha az orvosok, tulajdonosok, asszisztensek, dental higiénikusok, munkatársak osztanak meg pár gondolatot, egy-egy személyes történetet a posztokban. A pácinesekről megosztott történetek (természetesen csak a megfelelő beleegyezési nyilatkozatok birtokában) is jó hatással lehetnek a tartalmak terjedésére.

A másik mutató az elért fiókok száma, amit érdemes figyelni. nem mindenki lájkol, de ha egy videós tartalmat sokan megnéznek, az szintén arra ösztönzi az algoritmust, hogy még több embernek megmutassa a posztod, így egy jó elérés is lehet jó eredmény nagy számú lájkok nélkül. Aki több alkalommal látja az üzeneteidet, megnézi a videóidat, annak a fejében már jó eséllyel kialakul egy olyan kép a fejében, amilyet a stratégiádban megalkottál. Ha folyamatosan emlékezteted a tartalmaiddal rá, hogy miben tudsz neki segíteni, akkor abban a pillanatban, amikor felmerül a probléma eszébe is fogsz jutni.

Mivel hirdetések nélkül csak korlátozottan tudjuk üzenetünket eljuttatni a páciensekhez, ezért a rendszeres tartalomgyártást és a hirdetési stratégiát együtt érdemes kezelnünk. Azokat az értékes információkat, rendelői életképeket, páciens történeteket, melyeket posztjaink során kommunikálunk érdemes kiemeléssel támogatni, hogy valóban a megfelelő emberekhez jusson el. A kampányaink üzenetét, akciós ajánlatát pedig már célozhatjuk azoknak, akik a rendelőnkről szóló tartalmakat már megnézték, így már találkoztak a szolgáltatásainkkal.

Érdemes tehát a lájkok számát egy kicsit távolabbi nézőpontból szemlélni és a kommunikációs stratégiánk egy elemeként tekinteni rájuk.